Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TÉNYÁLLÁS [ny-á] főnév
  • 1. (jogtudomány, hivatalos) Vmely ügy, cselekmény jogi megítéléséhez szükséges elemek (tények, szándék, körülmények stb.) összessége. A tényállás figyelembe vétele; a tényállást felderíti, felveszi, kideríti, rögzíti. A bíróság megállapítja a tényállást. □ A jegyzőkönyvet a tényállással átadhatjuk az ügyvédnek holnap. (Karinthy Frigyes)
  • 2. (választékos) Vmely esemény, helyzet a maga körülményeivel és részleteivel; tény (4), helyzet (3a). A tényállás ez. □ A tényállásról már fel volt világosítva Adalbert gróf. (Jókai Mór)