TAKTUS  főnév -ok, -a (
zene, kissé 
bizalmas)
Ütem (1). 
A taktus középen megakad; taktusban, taktusra: ütemesen, ritmikusan; → 
kijön v. 
kiesik a taktusból; taktusra énekel, lép; taktust tart; → 
üti v. → 
veri a taktust. □ Meg kellett kapaszkodnia a táncosnőnek, hogy kiparírozza a botlást s a zene taktusához tarthassa magát továbbra is. (Krúdy Gyula) Versek lázas üteméhez Vered a taktust csendesen. (Juhász Gyula)
- Szóösszetétel(ek): taktusérzék; taktusverő.
- taktusnyi; taktusos; taktusú.