TETŐFOK főnév
Vmely érzésnek, folyamatnak, tulajdonságnak a legmagasabb foka; tetőpont. Dicsősége, elkeseredése, hírneve, népszerűsége tetőfokán. A háborús feszültség, a hangulat, a jókedv elérte tetőfokát. Ez már a szemtelenség tetőfoka. Szenvedései elérték a tetőfokot. A lelkesedés tetőfokra hágott.