Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TEREM [2] [e-ë] főnév termet [e-ë], terme [e-e] v. (régies) tereme
  • 1. <Középületben, régebben más nagy épületben is> tágas, sok személy befogadására alkalmas helyiség. Feldíszített, fényes, kivilágított terem;rokokó terem; kiállítási terem; az egyetem, a klub, a művelődési otthon termei; vmely terem befogadó képessége; kiürítik a termet. □ Vára öblös termében | Jár alá s fel bajnok Pázmán. (Arany János) Elhal a zene, s a víg teremben Téli szél zúg s elalusznak a lángok. (Ady Endre) Múzeumokon mentek át, rengeteg termeken. (Babits Mihály) || a. (rendsz. tréfás) Feltűnően nagy szoba. Ilyen termekben laktok?
  • 2. Az ilyen helységben levő személyek összessége. Az egész terem róla beszél. Felzúdul a terem.
  • Szóösszetétel(ek): 1. teremajtó; terembér, terembiztos; teremboltozat; teremdekoráció; teremdíj; teremdíszítés; teremhasználat; teremlépcső; teremnagyság; teremszolga; 2. bálterem; boncterem; díszterem; ebédlőterem; étterem; fegyverterem; fogadóterem; gépterem; hálóterem; imaterem; kamaraterem; kisterem; kórterem; kultúrterem; kutatóterem; lovagterem; mintaterem; műterem; nagyterem; olvasóterem; osztályterem; páncélterem; próbaterem; rajzterem; szedőterem; tanácsterem; táncterem; tanterem; tárgyalóterem; tornaterem; tükörterem; ülésterem; váróterem; vívóterem.
  • termes; termű.