TÉNS melléknév, (ritka) tés, tens [ë], teins [ëj v. ej] (népies, régies)
Tekintetes (I. 13). □ [Tiszarét] a Réty-családnak
tulajdona, mint ezt a nemzetség ügyvédje teins Macskaházy Jónás hiteles
irományokkal minden órán bebizonyítani kész. (Eötvös József) Bennem a tens vármegyének Elveszett egy vótuma. (Arany János) A vendéglő az enyim lenne, vagyis én adnám bérbe
Ha a saját kedvéért nem engedi a téns alispán úr, hát engedje enyim [= az én] kedvemért. (Mikszáth Kálmán)