Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TEMPLOMOS [e] melléknév és főnév
  • I. melléknév
  • 1. (ritka) Olyan <személy>, aki gyakran jár templomba; templomjáró. Templomos öreg nénike. □ Anyja házánál kényén tartott ékes virág volt ő – dolog nehezétől kímélt zsoltáros, templomos hajadon. (Kaffka Margit)
  • 2. (történettudomány) Templomos rend: <a keresztes háborúk idején> a Szentföld védelmére alapított és Salamon király templomának helyén épült kolostorról elnevezett r. || a. (történettudomány) Ehhez a rendhez tartozó <személy>. Templomos vitézek. □ Van egy régi lábas óra… Valaha templomos barátok refectoriumában állhatott. (Jókai Mór)
  • II. főnév -t, -ok, -a (történettudomány) A templomos (I. 2) rend tagja. A templomosok szerzetesi fogadalmat tettek. □ Mikor jobban megnézi a templomost, rég siratott testvére vonásait látja a rab ember arcán. (Ambrus Zoltán)
  • templomosság.