TEMPERÁL [ë-ë v. e-ë] tárgyas ige -t, -jon (
sajtónyelvi)
Általában mérsékel, enyhít, szabályoz.
- 1. <Hőmérsékletet, vmit a hőmérséklet szempontjából> megfelelő, enyhe fokra hoz. Temperálja a szoba, a víz hőmérsékletét; temperálja a szobát, a fürdővizet.
- 2. (vegyi ipar, kohászat) <Kemény és rideg vasból készült öntvényt> lassú felhevítésből és lehűtésből álló hőkezeléssel úgy tesz lágyabbá, szívóssá, könnyen megmunkálhatóvá, hogy a benne kötött állapotban levő szenet grafitra és vasra bontja fel. Most temperálják az öntvényeket.
- 3. (zene, fizika) <Hangközt, hangolást, skálát> a természetes hangolástól némileg eltérően, rendsz. úgy módosít, hogy a tiszta oktávot tizenkét egyenlő félhangra osztja.
- temperálás; temperáló; temperált.