TELJESÍT [tejjesít v. teljesít] tárgyas ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e] (-ni)
- 1. <Feladatot, parancsot, vállalt v., előírt kötelességet stb.> elvégez, végrehajt. Munkát, szerződést, vállalást teljesít; (hivatalos) be- v. kifizetést teljesít: be-, ill. kifizet. A tervet határidő előtt teljesíti. A játékban teljesítette a felvételt. □ Adott nekik a kifizetésnél (melyet rendszerint a hű Bubenyik teljesített) százötven forintot. (Mikszáth Kálmán) || a. <Hivatást> betölt, ill. az ezzel járó kötelességének eleget tesz. Szolgálatot teljesít: szolgál, szolgálatban áll. A sajtó teljesítse népnevelő hivatását. □ A kínai bankárokat
egy olyan hajóra cipelték, ahol őrült matrózok
teljesítenek szolgálatot. (Gelléri Andor Endre) A Magyar Népköztársaság polgárainak megtisztelő kötelessége, hogy általános védkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítsenek. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya)
- 2. Megvalósít, valóra vált vamit. Ígéretet, kérést teljesít. □ Ha ezen piciny áldozatot telyesítik, Készek fogni kezet velök. (Arany János)
- Igekötős igék: beteljesít; kiteljesít; túlteljesít.
- teljesítés; teljesítetlen; teljesített; teljesítget; teljesíthetetlen; teljesíthető; teljesítő.