Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TELÍTETT [e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. Vmivel megtöltött v. vmivel teljes. Napfénnyel telített levegő; meggyőződéssel telített szavak. □ Le kellett vetnie az öltönyeit, magának egy kámforos ecettel telített fürdőbe beleülni. (Jókai Mór) Ha a tenger mélyén élő faunát és flórát fölemelnék a tenger felszínére – el kellene pusztulnia ebben a… gyilkos napfénnyel telített atmoszférában. (Móricz Zsigmond)
  • 2. (vegyi ipar) Olyan <anyag>, amely – ugyanazon hőmérséklet esetén – nem képes egy bizonyos anyagból többet elnyelni v. magába fölvenni. Telített gőz: egy bizonyos hőfokon előállítható lehetséges legnagyobb nyomású g., amely a hőmérséklet csökkenésével v. a nyomás nagyobbodásával lecsapódik; telített oldat: olyan o., amely azonos hőmérsékleten vmely benne oldott anyagból többet már nem tud feloldani; telített vegyület, zsírsavak.
  • 3. (vegyi ipar) Lúggal teljesen lekötött <sav>, savval teljesen lekötött <lúg>.
  • 4. (vegyi ipar) Olyan <szerves vegyület>, amelyben a szén atomjai csak egy vegyértékkel kapcsolódnak egymásba.
  • 5. (műszaki nyelv) Bizonyos anyagokkal átitatott, impregnált. Kátrányolajjal telített bükkfa; festékkel telített szövet.
  • Szóösszetétel(ek): túltelített.
  • telítettség.