TALICSKA főnév ..kát, ..kája, (
tájszó) talyicska
- 1. Egykerekű, ládás kézi szállító eszköz, amelyet az ember két fogójánál fogva maga előtt tol, maga után húz. Megrakja a talicskát földdel. Nyikorog a kubikosok talicskája. Az építkezéshez talicskán szállítják a téglát. □ Hozzáfogtak az országút építéséhez, kezdték leverni az egész vonalon a cölöpöket, szám meg száz talyicska mozgott. (Mikszáth Kálmán) [Az átalakuló magyar Alföldön] már csak éppen kiemelkednek a régi állapotok emlékdombjai. A kunhalmok, amelyeket süveggel hordtak valaha, s amelyeket ma lehordanak talicskával, az újonnan épülő tanyák és istállók számára. (Móricz Zsigmond)
- 2. jelzői használat(ban) Annyi, amennyi ennek a ládájába belefér. Egy talicska föld, homok; két talicska törmelék.
- 3. (bizalmas) Targonca. (1).
- Szóösszetétel(ek): talicskatoló.