Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. melléknév -n v. -an, -bb Olyan <személy>, aki szokásainál, hajlamánál fogva tékozol (1). Tékozló asszony, család, gazda. || a. (választékos) Tékozló fiú: <bibliai példázatra emlékeztetve> vkinek a gyermeke v. általában olyan vki, aki tékozlása, eltévelyedései után hibáit megbánva megtér. A tékozló fiú hosszú idő múlva visszatért a szülői házba. □ A tékozló fiú regéjét Sokan csináltuk újra már. (Arany János) Megjöttél végre, tékozló fiú? | Azt hittem, elfelejtetted apádat, fiam! (Szabó Lőrinc) || b. Tékozló személyre jellemző, általa folytatott. Tékozló életmód; tékozló életet él.
II. főnév -t, -ja Tékozló személy. A fösvény fiából sokszor tékozló válik. □ Birtokaimat lefoglalják, s én a tékozló hírébe jutok. (Tolnai Lajos) Kapard ki az őseid csontjait a kriptákból, javíthatatlan tékozló, és áruld el fontszámra! (Mikszáth Kálmán)