TELEFONOS [a-e v. ë-ë] melléknév és főnév -t, -ok, -a
A telefonközpontban a beszélgetésekhez szükséges kapcsolatokat végző (személy). Telefonos kisasszony. □ Színésznő akarsz lenni? Miért nem telefonos kisasszony vagy pénztárosnő. (Herczeg Ferenc) || a. <Némely intézményben, szervezetben> a telefonnál ügyeletes szolgálatot tartó (személy). Kérem a telefonost.