TELEFONDRÓT [n-d] főnév
A telefonállomásokat a telefonközponttal v. egymással összekötő, fémből való vezeték, huzal. A szélvihar sok helyen leszaggatta a telefondrótokat. Elvágta a telefondrótot. □ Éber fülek hajolnak a telefonkagylóra, amint délutánba hajlik az idő, s
beszélgetni kezdenek az egymás fölött élő telefondrótok a szélben. (Krúdy Gyula)