TEKERGŐS [e-e] melléknév -en, -ebb [e, e]
Olyan, ami tekereg: görbén csavarodó, girbegurba irányba haladó; kanyargós, tekervényes. Tekergős patak, út. □ A barlangba hol tekergősen, hol egyenes, hosszú folyással foly el egy háromöles, tiszta folyóvíz. (Csokonai Vitéz Mihály) Marjánszky
árván merengve bolygott
a tekergős ösvényeken. (Mikszáth Kálmán)