Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy>, aki vmit teker (főleg 13), csavar. Fonalat orsóra tekerő munkásnő; a csigát tekerő munkás; a szalmából kötelet tekerő parasztlegény.
2. (ritka, irodalmi nyelvben) Olyan <érzet>, amelyet vmely erős, csípős szag idéz elő. □ Mintha tűt szúrnának orra cimpájába. Vagy mintha alatta reszelnének tormát, Tekerő nyilallást érze olyan formát. (Arany János)
II. főnév -t, -je [e]
1. Kézzel hajtott, forgatott v. így felhúzott gépnek, készüléknek a mozgásba hozatalára való fogantyú. A verkli tekerője. □ Két lába között egy furfangos szelencét [= kávédarálót] szorongat, aminek felül tekerője vagyon. (Jókai Mór) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) Kulcs (2b). □ Most elnézik őt [= a lantost] eszelősen támolygani, Miután a lant tekerője kihullt s idegében semmi feszesség. (Arany JánosArisztophanész-fordítás)
2. Csörlő (2)
3. (népies) Függőleges tengelyen forgó szerkezet, amelyre a legombolyítandó fonalat kifeszítik.