TÁJNYELV főnév (
nyelvtudomány)
Nyelvjárás <, főleg a tájhoz tartozás szempontjából, kül. az egységes köznyelvvel szembeállítva>.
Az ormánsági, a szegedi tájnyelv. □ A pesti színésznő jobban akarta tudni az ő tájnyelvét, mint Kati néni. (Kosztolányi Dezső)