TÁJÉKOZÓDÁS főnév -t, -a (csak egyes számban)
Általában a tájékozódik igével kifejezett cselekvés, eljárás, tevékenység; az a tény, hogy vki tájékozódik (vhol, vkiről, vmiről).
- 1. Vhol, vmely vidéken, helyen bonyolult viszonyok közt való eligazodás, a helyes irány, út, ill. teendő megkeresése, megtalálása; eligazodás. Az erdőben, a nagyvárosban, a pusztán, a sötétben, a szabadban, a vízen való tájékozódás; tájékozódás a csillagos égen; a hivatalok útvesztőjében való tájékozódás; a tájékozódás ösztöne, gyakorlata.
- 2. (átvitt értelemben, választékos) <Vmely kevéssé ismert v. ismeretlen dologban> értesülés(ek), ismeretek, jártasság, adatok szerzése. Előzetes, részletes tájékozódás; tájékozódás vmiről, vmely kérdésben, ügyben; tények alapján való tájékozódás; tájékozódás a dolgok állása felől; tájékozódás az érdekelt dolgozóktól. □ Doktor Corvinusz
érintkezésben állott bizonyos irodákkal, amelyeknek kitűzött foglalkozása a megfigyelés, tájékozódás és más efféle. (Krúdy Gyula)
- 3. (átvitt értelemben, ritka) Ennek eredménye: az így szerzett ismeret(ek), adat(ok); tájékoztatás, értesülés. Tájékozódást kap, szerez vmiről. Tájékozódást keresett a kérdésben. Tájékozódást szerzett a dologról.
- tájékozódási; tájékozódású.