TÁTOTT melléknév
Szélesre nyitott, ill. tátva felejtett <száj>. Az anyamadár eledelt tesz a fiókák tátott csőrébe. □ Tátott szájjal hortyogott. (Gárdonyi Géza) Némán, tátott szájjal ámult a túlvilági tündöklő csodákra. (Juhász Gyula) || a. (régies) Tátott torokkal: hangosan, tele torokkal. □ Mondjátok mindnyájan tátott Torokkal hangos vivátot. (Csokonai Vitéz Mihály) A művelt világban nem hangzik szép frázis, melyet
nem hirdetünk tátott torokkal. (Eötvös József) || b. (átvitt értelemben, gúnyos) Tátott szájú: bamba, mulya, ostoba. □ Sok jó anya ütötte, verte leányát, hogy ezt a tátott szájú grófot nem tudták [férjnek] elfogni. (Tolnai Lajos)