TENYEREL [e-e-e] tárgyatlan ige -t, -jen [ë]
Tenyerével támaszkodik vmire.
Ablakba, asztalra, földre tenyerel. Eléje tenyerelt. □ A lépcső fordulójánál
visszanézett, és látta, hogy Anni
a földön tenyerel, négykézláb. (Hunyady Sándor)
- Igekötős igék: beletenyerel; odatenyerel; rátenyerel.
- tenyerelés; tenyerelő; tenyerelt.