Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TASZÍTÓ melléknév -n v. -an v. -lag, -bb
  • 1. Olyan, aki, ami vkit, vmit taszít (1, 3). Taszító erő. A csillét taszító dolgozó; a járókelőt a falhoz taszító szélvihar. || a. (átvitt értelemben) Olyan, aki, ami okozza, előidézi, hogy vki, vmi máról holnapra vmely szélsőségesen rossz, méltatlan helyzetbe, állapotba kerüljön. Az országot szolgaságba taszító Habsburg-elnyomás.
  • 2. (átvitt értelemben) Visszataszító (2). Taszítólag hat vkire vmi. □ Sárga bennülő szemei s vidám tekintete inkább vonzó, mint taszító hatást gyakoroltak rám. (Tolnai Lajos)
  • taszítós.