TARTAM főnév -ot, -a (rendsz. egyes számban)
Az időfolyamat egy szakasza; az az idő, amíg vmi (el)tart.
A háború hosszú tartama; a beszéd tartama alatt. Az utazás tartama Budapesttől Szegedig három óra. □ Öt perc tartamára nem volt Tuhutum vármegyében népszerűbb egyéniség a Jancsinál. (Jókai Mór)
- Szóösszetétel(ek): élettartam; időtartam.
- tartamú.