Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (hangutánzó) <Ember, állat> száját, csőrét többször egymás után szélesre, tágra nyitja, és a levegőt mintegy kapkodva szívja be; tátogat. A vízből kimentett gyermek sokáig tátogott. □ Beh sok rigó! | Jaj ni, hogy tátognak ott. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) A gyík tátogott, lustán s megdagadva, | és ártatlanul és elégedetten | nézett föl rám. (Szabó Lőrinc) || a. (kissé tréfás) <Vmely hirtelen indulat következtében> a száját nyitogatja, de nem tud beszélni. Tátog, mint a szárazra vetett hal: meglepetésében, zavarában nem tud szóhoz jutni. Csak tátogott a méltatlankodástól. Ne tátogj, hanem beszélj! □ A megtisztelt csak tátogott, mint a partra rángatott potyka. (Jókai Mór)
2. (irodalmi nyelvben) Tátong (1, 1a). Mély üreg tátog a hegy oldalában. □ Tátog a seb véres oldalán. (Vörösmarty Mihály) Az ágyúk fekete szája most még némán tátog a vár felé. (Gárdonyi Géza)