TÁVIRÁNYÍTÁS  [v-i] főnév (
műszaki nyelv)
Vmely járműnek v. készüléknek közvetítő berendezéssel való megindítása és működésének műszerekkel, távol(abb)i megfigyelő helyről való irányítása, ellenőrzése. 
Távirányítással működő gépek, rakéták.
- távirányítási; távirányításos; távirányítású.