Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (kissé választékos) Olyan <személy>, akinek nincs társa, barátja v. párja; magán(y)osan élő. Társtalan ember, férfi, nő. || a. (kissé választékos) Ilyen személyre jellemző <állapot>. □ Röpdesnek és összetalálnak | Páris utcáin a párok. | S én leskődök, hallgatok, várok Társtalanul. (Ady Endre) Zongoraszó hallatszott a kisvárosi estben, ahol társtalanul bolyongott Ferenc páter. (Krúdy Gyula) || b. (átvitt értelemben, költői) Magányosan levő, kísérő nélkül levő <mozgó test>. □ [Az üstökös.] A végtelenséggel versenyt rohan. | Forogni körbe nem tud, nem akar, hát örökké társtalan, boldogtalan! (Vajda János)
2. (választékos) Más hasonlóval kapcsolatban nem levő, egyedül álló <tárgy, dolog>. Társtalan fa. □ Pihenjünk. Takarómon pár papírlap. | Elakadt sorok. Társtalan rimek. (Tóth Árpád)