TÁRSALKODIK tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
- 1. (régies, választékos) Társalog. □ [A hölgy] egy választottal háromnegyed óráig csaknem elzárkózva társalkodik. (Vörösmarty Mihály) Én nem csinálok semmit, nem írok, nem olvasok
, nem társalkodom. (Tompa Mihály)
- 2. (régies) (Társadalmilag) érintkezik, barátkozik, szíves viszonyban áll vkivel. □ Az ember nem mehet örökké sétálni
, az ide való emberekkel pedig nem lehet társalkodni. (Mikes Kelemen) Kedélyükre semmi sem hat inkább, mint azoknak jelleme, kikkel társalkodunk. (Eötvös József)
- társalkodás; társalkodó.