TARKÁZ tárgyas ige -tam, -ott, -zon (
irodalmi nyelvben)
- 1. Tarkít (1) vmit. A domboldalt a szántóföldek sávjai tarkázták. □ A szeme körül fehér, az orra fekete és így tarkázva az egész pofa. (Jókai Mór) Viruljatok, ti szép virágok! | Tarkázzátok szivem vetéseit. (Reviczky Gyula) || a. (ritka, költői) Szemét (szemeit) vérrel tarkázza vmi: okozza, előidézi, hogy szeme véreres legyen. □ És iszonyú szemeit vérrel tarkázta haragja. (Vörösmarty Mihály)
- 2. (átvitt értelemben) Tarkít (2) vmit. □ Beszédes ajakkal
monda csatát is | Hunyadi tetteiből amint tarkázva regékkel Múlt napok álmaiból meg-megfordultak eszében. (Vörösmarty Mihály)
- Igekötős igék: kitarkáz.
- tarkázás; tarkázható; tarkázó; tarkázott; tarkáztat.