Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TÁR [2] főnév -t (-at), -ak v. -ok, -a
  • 1. (katonaság) Tölténytár.
  • 2. (régies) Olyan hely, kül. épület, terem, ahol vmit nagyobb mennyiségben tárolnak v. őriznek. A múzeum tárai. □ Értetlen kasznár, minek a gazt hordani tárba: Tisztát gyűjts csak, amazt szórd ki, szemétre való. (Vörösmarty Mihály) A nagyhasu háznak minden része csak tár. (Arany János) || a. (átvitt értelemben, régies) Tárház (2). Ismeretek tára: lexikon, enciklopédia. □ A lélek is úgy emelkedik A józanság tisztább világához, Ha a tudományok és ismeretek Tárából gazdag zsákmányt gyűjt magának. (Berzsenyi Dániel) Zavart szemembe kap s előttem vágtat, Piszkos rongyok és nyitott sebek árnya | S egész rémes tára a Pusztulásnak. (Ady Endre–Baudelaire)
  • Szóösszetétel(ek): 1. tárhajó; 2. adattár; állattár; ásványtár; címtár; döntvénytár; élelemtár; éléstár; éremtár; fegyvertár; gyógyszertár; hírlaptár; illatszertár; irattár; ismerettár; kelléktár; képtár; kézirattár; kincsestár; kincstár; könyvtár; leltár; levéltár; lomtár; lőportár; magtár; naptár; névtár; növénytár; oklevéltár; okmánytár; példatár; pénztár; raktár; ruhatár; szertár; szótár; tölténytár; törvénytár.