Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TAPLÓ főnév -t, -ja
  • 1. Taplógomba.
  • 2. Ennek húsos, szíjas anyaga, melyet régen – amikor még acéllal, kovával csiholtak tüzet – tűzgyújtásra használtak, újabban pedig sapkát és néhány más használati cikket készítenek belőle. Tüzes tapló; együtet tapló; taplóból készült öv, sapka. □ Be van az én szűröm ujja kötve, Barna kislány ne kaparássz benne. | Az egyikben acél, kova, tapló, A másikban százforintos bankó. (népköltés) Megtömte a pipát istenesen, taplót gyújtott, pipára gyújtott. (Eötvös Károly) Acélt, és kovát vet elő az övéből és kicsiholt. A tapló csakhamar égett. (Gárdonyi Géza)
  • Szólás(ok): (tüzes) taplót dug vkinek a fülébe: vkiben erős nyugtalanságot, erős érdeklődést kelt vmi iránt; (tájszó, régies) főzi a taplót: töpreng, tépelődik, magában hány-vet vmit; nem ér v. nem adnék érte egy ütet taplót: semmit sem ér; teljesen értéktelen <dolog>.
  • Szóösszetétel(ek): taplóöv; taplósapka; taplószáraz; taplótök.