Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TÁPLÁLÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév -n v. -an, -abb
  • 1. (kissé választékos) Olyan, aki, ami táplál vkit, vmit. Gyermekét tápláló anya; fiókáit pelyhes kicsinyeit tápláló madár; az égést tápláló oxigén; a lelket tápláló zene; a reményt tápláló ember. || a. (műszaki nyelv) Gépet, berendezést, eszközt a működéshez szükséges (táp)anyaggal ellátó <személy>. Gépet, kemencét tápláló munkás.
  • 2. Olyan, ami táplálkozásra alkalmas, ami táplál, tápanyagot bőségesen tartalmazó, táperőben, kalóriában gazdag; hizlaló. Nagyon tápláló anyag; tápláló eleség. A vaj igen tápláló étel.
  • 3. (műszaki nyelv) Olyan, ami vmilyen berendezés, gép számára szükséges anyag v. energia továbbítását lehetővé teszi, azt szolgálja. Tápláló áramkör, vezeték. || a. (műszaki nyelv) Olyan, ami vminek a táplálásához szükséges anyagot tartalmazza, v. amiben ezt tárolják. Tápláló medence.
  • II. főnév -t, -ja (ritka)
  • 1. (választékos) Eltartó. Nagybátyja volt a táplálója.
  • 2. (irodalmi nyelvben) Tápláló anyag, étel. □ Neked valami táplálóval kellene élned: az adná meg az egészségedet. (Jókai Mór)
  • Szóösszetétel(ek): táplálóáram; táplálócsap; táplálócsatorna, táplálóérték, táplálóforrás, táplálónedv; táplálórostély; táplálószelep; táplálózsilip.