Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TANULSÁG főnév -ot, -a tanúság [ú v. u]
  • 1. Példából, eseményből, tapasztalatból levont, természetesen következő, önként adódó hasznos ismeret, okulás. Erkölcsi, legfőbb, üdvös tanulság; tanulság következik vmiből; tanulságotleszűr; vmiből levonja a tanulságot: okul belőle; (sajtónyelvi) tanulságul szolgál vmi: tanulság vki számára. Ebből az a tanulság, hogy… □ Jegyezd… az égre Örök tanúságul: Habár fölül a gálya, S alul a víznek árja, Azért a víz az úr! (Petőfi Sándor) Szophoklész fő célja az volt, hogy tanulságokat vonjon le a Végzet játékszereinek szomorú vergődéséből. (Ambrus Zoltán) Új drámát kellene játszani… új szépségek új tanulságaival. (Karinthy Frigyes) A szánalmas kis tanulság, | amit szereztem, annyi csak, | hogy: ember, rejtsd el magadat! (Szabó Lőrinc)
  • 2. (tájszó) Tudás, tudomány.
  • 3. (ritka, tájszó) Tanulás, iskolázás.
  • 4. (régies, irodalmi nyelvben) Tanúság, tanú, bizonyíték. □ Én nem vagyont, kincset pazarlék,… Hanem jövendőt, biztos állást, Meg ami erre útnyitó, Légvárak, ábránd- s délibábért… Tanulság: egy vándor cipó. (Arany János)