TANÚKIHALLGATÁS főnév (
jogtudomány)
<Hivatalos (rendsz. bírósági peres) eljárás során> az a perbeli cselekmény, hogy az eljáró bíróság, ill. hatóság a tanút meghallgatja a szóban forgó üggyel kapcs. körülményekről, amelyekről a tanúnak tudomása van.
A bíróság a tanúkihallgatás során észlelte, hogy
A bíró újabb tanúkihallgatást rendelt el. || a. <A peres v. bűnvádi eljárásban> az a szakasz, amelyben ez történik.
A tanúkihallgatás folyik.