Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
TÁNTORÍTHATATLAN melléknév és határozószó, (régies) tántoríthatatlan (választékos)
I. melléknév -ul, -abb Olyan <személy>, akit álláspontjától, felfogásától nem lehet eltántorítani, erősen ragaszkodik hozzá; szilárd meggyőződésű, megingathatatlan. Tántoríthatatlan ellenfél; tántoríthatatlan híve vkinek, vminek. □ Farkas tántoríthatlan vala nézeteiben. (Eötvös József) || a. Ilyen személyre valló, hozzá tartozó, tőle származó. Tántoríthatatlan bátorság, elhatározás, hit, nyugalom; tántoríthatatlan hűséggel ragaszkodik vmihez; tántoríthatatlanul hisz vmiben. □ A joghoz, melyet megfontolva követelt, tántoríthatatlanul ragaszkodik. (Kossuth Lajos)
II. határozószó (régies) Tántoríthatatlanul. □ Hazáját Tántoríthatlan szerette. (Jókai Mór)