TANTIEM [tantiem v. tantyiëm v. tantiëm] főnév -et [ë], -e [e] v. -je [e], (
ritka) tantiém, (
régies írva: tantieme is)
- 1. (közgazdaságtan, 1945 előtt) <Tőkés társaságok, kül. részvénytársaságok igazgatósági, felügyelő-bizottsági stb. tagjainak> a vállalat nyereségéből az alapszabályok szerint v. közgyűlési határozat alapján járó javadalmazás, (százalékos) részesedés. □ Ah! Önnek pénze is van?
Tantiemejeimből maradt, ispáni állapotom korszakából. (Jókai Mór)
- 2. (film, színház) Az a szerződésben megállapított arányú díj, amelyet a színház vmely színpadi mű előadási jogáért az előadásonként változó teljes bevételtől függően a szerzőnek (ill. halála után bizonyos ideig örököseinek) fizet; szerzői jogdíj. Felveszi a tantiemt. A zeneszerző és a szövegíró megosztozik a tantiemen. Befolytak a darab külföldi előadásainak tantiemjei. □ Rostand
darabjának a tantiemjeiből vendégségre hívta színészeit, kritikusait. (Ambrus Zoltán) || a. (ritka, zene) Zenei művek előadásáért a zeneszerzőnek járó jogdíj. Kiutalják a zenés szórakozóhelyek után járó tantiemt.
- Szóösszetétel(ek): tantiemadó.
- tantiemes.