TANTÁRGY főnév (
iskolai)
Az oktatási anyagnak vmely elméleti v. gyakorlati ismeretkört magában foglaló ága. →
Kötelező tantárgy; →
rendes tantárgy; rendkívüli tantárgy; könnyű, nehéz tantárgy. Minden tantárgyban kitűnő. Két tantárgyból megbukott. Milyen tantárgyat tanít? □ A tantárgyak és mesterek sokasága
középszerű elméket elbutít. (Eötvös József) Ennek az életnek
jellemzője az emberek közötti válogatás: hogy kit kell tisztelni s kit kell lenézni. Ez olyan fontos dolog volt, mint egy tantárgy a magasabb iskolában. (Móricz Zsigmond)
- Szóösszetétel(ek): főtantárgy; melléktantárgy.
- tantárgyas; tantárgyi; tantárgyú.