TANINTÉZET [n-i] főnév (
hivatalos)
Intézet (2, a, 4, 5), amelyben vmilyen tanítás folyik; iskola.
Általános iskolai, középfokú, felső fokú, műszaki tanintézet. □ Összes vagyonát
a pesti reformált tanintézetnek s irodalmi célokra hagyományozta. (Arany János) [Az igazgató] lezáratta a tanári szobát, értesítette a rendőrséget, s intézkedett, hogy a tanintézetre azonnal tűzzék ki a gyászlobogót. (Kosztolányi Dezső)