Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TANÍTÓMESTER főnév
  • 1. (választékos) Az a személy, aki vkit vmely gyakorlati ismeretre nem hivatásszerűen, hanem személyi kapcsolat alapján tanít. Az élmunkások az ifjúmunkások legjobb tanítómesterei. || a. (választékos) Az a személy, aki beszédeivel, írásaival, példaadásával az egyéni v. a közösségi élet kérdéseiben hosszabb időn át utat mutat. A nemzet tanítómestere; a szocializmus tanítómesterei. Erkölcsi kérdésekben apám volt a tanítómesterem. □ [Forel Ágostonnak.] A roppant kevesek közt, Kik tiszta öntudattal Látták a balga rontást, Te végig ott maradtál Jövendő orvosának, Tanító mesterünknek! (Juhász Gyula) || a. (átvitt értelemben) □ S jaj, a bölcsesség, az Agg tanítómester, Váltig dörmög a fülünkbe: Lassabban a testtel! (Tóth Árpád)
  • 2. (régies, ritka) Elemi iskolai tanító.
  • tanítómesteres; tanítómesteri; tanítómesterség.