Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TAGOL tárgyas ige -t, -jon; -ni v. (költői) taglani
  • 1. <Nagyobb egységet> alkotórészekre oszt, bont. Tanulmányát több fejezetre tagolta. □ Összerogyott a ló. Most a garaboncok [= az áldozati állatot boncoló papok] – Mint keselyü had gyül taglani uj koncot – Bőrét lefeszíték. (Arany János)
  • 2. <Rendsz. beszédbeli megnyilatkozást> természetes v. ilyennek érzett alkotóelemeire bont. Tagolja a beszédet, a szavakat, a verset. Hogyan lehet tagolni az összetett mondatot? || a. Lassan, vontatottan mond vmit. □ Hát nem szeret… nem szeret? – tagolá bánatosan. (Mikszáth Kálmán) S fenn a csöndes szobron űlve, az a Holló egyedül e | szót tagolta. (Tóth Árpád–Poe-fordítás)
  • 3. (rendsz. módhatározóval) (ritka) (Vhogyan) tagol vmit: vmely írásművet, ritk, művészi alkotást úgy szerkeszt meg, hogy alkotórészei jól megkülönböztethetők legyenek, de egyszersmind természetesen kapcsolódjanak egymáshoz. (Jól, szerencsésen) tagolja mondanivalóját. Rosszul tagolta beszédét.
  • Igekötős igék: eltagol; feltagol; széjjeltagol; széttagol.
  • tagolás; tagolható; tagoló; tagoltat.