TANFELÜGYELŐ [l-ü] főnév (
iskolai,
1945 előtt)
Vmely törvényhatóság területén az elemi oktatást ellenőrző és az ezzel kapcs. adminisztratív munkát irányító köztisztviselő.
A tanfelügyelő hivatalos látogatásokat végzett az elemi iskolában. □ Nem lesz jogász a kultúrtanácsnoki székben
Ványai, aki tanfelügyelő volt, megkapja a kultúrtanácsnoki állást. (Móricz Zsigmond) || a.
(Katolikus) egyházi v.
egyházmegyei tanfelügyelő: a római katolikus megyéspüspök által az egyházi népiskolák felügyeletére kinevezett egyházi személy.