TŰZÁLLÓ [z-á] melléknév
Olyan <tárgy, anyag>, amoly a magas hő romboló hatásának ellenáll, nem törik, nem ég el, szilárdságát megtartja.
Tűzálló cseréptál, edény, tál, tégla, üveg. || a. Ilyen <tárgy, anyag>, amely vmely más tárgynak, anyagnak tűz hatásától való megvédésére szolgál.
Azbesztből tűzálló ruhát készítenek.