Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (régies, választékos) Belsejéből nagy mennyiségű tüzes, izzó anyagot kilövellő <hegy>. □ Tűzokádó hegy torkában Jöttek össze éjjelenként. (Petőfi Sándor) Tűzokádó, haragos hegyek, Most értem meg talán-talán, Mért keresi olykor dühös mély szátok Káromkodó lánggal az Eget. (Ady Endre)
2. Tűzokádó sárkány, szörnyeteg: népmesékben, mondákban szereplő s., sz., mely <régi hiedelem szerin> nagy mennyiségű tüzet fúj ki száján. □ Aegisz tűzokádó szörnyeteg volt. (Berzsenyi Dániel) || a. (átvitt értelemben) □ Száz ágyú, száz tűzokádó ércsákány bömbölt az őserdők bércfalai közt. (Jókai Mór)
II. főnév -t, -ja (régies, irodalmi nyelvben) Tűzhányó, vulkán. □ Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó gyanánt Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki. (Petőfi Sándor) Végigfeküdt az ágyon, s fújta a füstöt, mint a tűzokádó. (Eötvös Károly)