TŰRHETŐ [e] melléknév -en [e], (-leg) [e], -bb
- 1. Olyan <dolog>, amelyet különösebb nehézség nélkül el lehet tűrni, viselni, ki lehet állni. □ Hát tűrhető ez
Hogy így gunyolnak? (Arany JánosArisztophanész-fordítás)
- 2. Olyan, ami az igényeinket nem elégíti ki teljes mértékben, de azért elég jó; meglehetős, elfogadható. Tűrhető ár; tűrhető koszt, lakás. □ Tündérinek Mondják lakásodat. Csak tűrhető. (Vörösmarty Mihály) Három év alatt tűrhető állapotba hozta az elnöki katedrát. (Mikszáth Kálmán)
- tűrhetőség.