TUTYIMUTYI melléknév -n, -bb (bizalmas, hangfestő)
Akarat nélküli, lassú mozgású, kevés testi erővel, gyenge cselekvőképességgel bíró <személy>; élhetetlen, gyámoltalan, mamlasz, tehetetlen. Tutyimutyi legény. Tutyimutyin viselkedik. □ A Gyuri
tutyimutyi ember. (Jókai Mór) || a. (ritka) Gyenge szellemi képességekkel bíró, tehetségtelen <személy>. □ Tutyimutyi stréberek építik pozíciójukat az emberek erényeire. (Mikszáth Kálmán)