TÚLZÓFOK főnév (
nyelvtudomány)
A melléknévnek v. ritk. más fajú szó felsőfokának leges- előképzővel alkotott nyomatékos és érzelmileg többféleképpen színezett alakja, amely a szó alapfokában kifejezett tulajdonságnak legnagyobb mértékét, fokát jelöli (pl. legeslegnagyobb, legeslegfelső, legesleghátul, legeslegkevésbé, legeslegteteje).