Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TÚLTERHEL tárgyas ige
  • 1. <Szállító- v. tartóeszközt, tartó szerkezeti részt> teherbírásának határán felül megterhel. A polcot úgy túlterhelte nehéz holmival, hogy majdnem leszakadt. Vigyázni kell a gyümölcsfákra, nehogy egy-egy bő termés túlterhelje őket. Az épület tetőszerkezete túl van terhelve. □ [Egy csónak] túl lévén málhával terhelve…, szemünk láttára süllyedt el. (Jókai Mór)
  • 2. (átvitt értelemben) <Embert, állatot, vmely szervet, gépet, műszert munkával, feladattal> teljesítő képességén felül megterhel. Túlterheli a gyomrát. A tanár ne terhelje túl a gyermekeket. Még az igavonó barmot sem szabad munkával túlterhelni. □ Túl van terhelve a közönség előfizetésekkel. (Tompa Mihály) || a. (átvitt értelemben, irodalomtudomány, művészettörténet) <Képzőművészeti v. irodalmi alkotást motívumokkal v. díszítőelemekkel> nagyon megterhel, ezeket a kelleténél többször v. zsúfoltan v. az ízlés, a hatás rovására alkalmazza. A barokk ízlés az épületeket túlterhelte díszítményekkel. A színművet az író ne terhelje túl epizódokkal. A szónok túlterhelte beszédét szóvirágokkal. □ [Zrínyi] óvakodott… túlterhelni eposzát csodással [= csodás elemekkel]. (Arany János) túlterhelő; túlterhelt; túlterheltet.