TUDOR főnév -t, -ok, -a (
elavult)
- 1. A tudomány vmelyik ágában jártas ember; tudós. □ Némelyike [a szombatosoknak] szemérem nélkül küld tudorainkhoz tételeket, melyeknek megvitatására ajánlkozik. (Kemény Zsigmond) Mindig bizonyos feszült viszony volt a világ fennállása óta a testi betegségek doktorai s a lelki betegségek tudorai között. (Krúdy Gyula)
- 2. Doktor (1).
- Szóösszetétel(ek): jogtudor.
- tudori; tudorság.