Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TÚLERŐ [l-e] főnév
  • 1. Az egyik harcoló félnek a másik fél erejénél jóval nagyobb katonai ereje. Ellenséges, saját, számbeli, tüzérségi túlerő; a túlerő következtében; túlerőben van; a túlerőnek enged; túlerővel áll szemben; szembeszáll a túlerővel. Győzelmet csikart ki a sokszoros túlerővel szemben. □ A csapatok túlereje ellen lehetetlen volt… vívni. (Kemény Zsigmond) [A franciák] egy pillanatra hátrálni kényszerültek a túlerő miatt. (Jókai Mór)
  • 2. (ritka, irodalmi nyelvben) Általában a szokottnál nagyobb mértékű erő. Túlerőre jut. □ Ha e szó benne túlerőre jutna, Ha megcsalhatná ezt a szent hazát, Megátkoznám. (Madách Imre) Hátha éppen a jobb rész kipusztul, Ha túlerőt nyer rothadás, penész? (Arany László)
  • túlerejű.