TROMBITASZÓ főnév
Trombitának menet kísérésére, ütem megadására v. fontos esemény tudtul adására szolgáló hangja. Trombitaszó harsog. Az úttörők trombitaszava felverte az erdő csendjét. Trombitaszóval mennek a katonák. Olyan nagyot hall, hogy a trombitaszót sem hallja. □ Alig szunnyadnának el, midőn trombitaszót hallunk. (Kazinczy Ferenc) Bús trombitaszóra Űlni kellett mindjárt lóra. (Csokonai Vitéz Mihály) Éjféltájt trombitaszó veri fel a falut. (Gárdonyi Géza) || a. Több összhangzó trombita v. trombitás zenekar zenéje. A társaság a majálison a tűzoltózenekar trombitaszava mellett táncolt.