TRIBÜN főnév -t, -ök, -je [e]
- 1.* (elavulóban) Szónoki emelvény. Megjelenik a tribünön
- 2. Több személy számára alkalmilag épített emelvény, ahonnan vmely látványosságot (felvonulást, előadást stb.) nézhetnek. A tribünön foglal helyet. A tribünről nézte végig a felvonulást. □ Mindenfelé tribünök emelkedtek ezernyi kíváncsi hölgyközönséggel. (Mikszáth Kálmán) || a. (sport) Lelátó (II). A tribün zsúfolásig megtelt a szurkolókkal.
- Szóösszetétel(ek): 1. tribünlépcső; tribüntető; 2. dísztribün.