TRÉCSEL [ë] tárgyatlan ige -t, -jen [ë] (
hangutánzó, kissé
népies,
bizalmas)
<Nő> jelentéktelen dolgokról, inkább csak időtöltésből hosszasan beszélget; tereferél, fecseg, traccsol.
Vkiről, vmiről trécsel. □ Néhány lány meg asszony trécselt, bolondozott. (Kaffka Margit) A facér nőszemélyek a fal menti szalmaszéken trécseltek, mint petrezselymet áruló kisasszonyok holmi iszonyú bálban. (Kosztolányi Dezső)
- Igekötős igék: eltrécsel; kitrécsel; végigtrécsel.
- trécselés, trécselő.