Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (irodalomtudomány) Az, amiben tragikum van. Tragikus bűn ←; tragikus vétség ←; tragikus hős, küzdelem; tragikus összeütközés: a tragédia vmelyik szereplőjének, rendsz. hősének összeütközése a vele szemben álló erőkkel, ill. az összeütközés, amely a tragikus hős lelkében ellentétes érzelmek között folyik le. Tragikus tárgy. □ A biztos katasztrófa érzésébe burkolózott, sztoikus heroizmussal edzve magát a tragikus bűnös szerepére. (Babits Mihály) || a. (irodalomtudomány) Tragédiában előforduló, hozzá tartozó, tragikumot éreztető. Tragikus feszültség, hang, hangulat, komorság, póz, stílus. || b. (film, színház) Olyan, aki tragédiában szokott játszani. Tragikus színész(nő).
2. (átvitt értelemben, kissé választékos) Megrendítő, mélyen elszomorító, gyászos. Tragikus eset; tragikus példa, sors, törés; tragikusan fog fel, vesz vmit: nagyon a szívére vesz vmit; tragikusra fordul vmi: aggasztóvá válik. □ Tragikus nagy fájdalom fogott el. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) Egy éjszaka tragikus fordulat állt be Loló állapotában. (Kuncz Aladár) Az autóban ülő hölgyek a tragikus pillanatban felsikoltottak. (Nagy Lajos) || a. <Szerencsétlenség áldozataira v. öngyilkosokra vonatkozó szépítő kifejezésekben:> tragikus (kimenetelű) baleset: halálos végű b.; tragikusan, tragikus módon, tragikus körülmények között, tragikus hirtelenséggel hunyt el.
II. főnév -t, -ok, -a (irodalomtudomány) <Csak az ógörög irodalomban:> tragédiaíró. A görögök három nagy tragikusa Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész.